A fejlett gépgyártástechnológia ma az egész világon a legfontosabb termelési tényező. Az ipari államok döntően a technológiai fejlettségüknek köszönhetik előnyüket. A technológia továbbfejlesztéséhez elsősorban megfelelő számú, jól képzett szakemberre van szükség. A fenti ösztönzés hatására alakult meg a Gépgyártástechnológia Tanszék a Budapesti Mûszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán 1951-ben. Alapításunk 50. évfordulóját 2001 májusában ünnepeltük.
A tanszék ma is működő laboratóriumát 1953-ban adták át. Átmeneti időre – 1954-1956-ig – az addig és azóta is a tanszék szerves részét képező szerszámgépek szakterület önálló tanszékké alakult Hubert Gusztáv docens vezetésével. 1956. januárjától újra egyesített tanszékként integrálja a forgácsoló megmunkálások, szerszámgépek, technológia tervezés, műszaki méréstechnika és gépészeti irányítástechnika szakterületeket. A 80-as évek közepétől az oktatott szakterületek kiegészültek a gyártórendszerek és az ipari robotok alkalmazása témakörökkel.
A tanszék működésének első részében ipari megbízások kapcsán számos gépet tervezett és kivitelezett (pl. szakítógépek, por és bakelit prések, üregelőgép, huzalfeszítő sajtó).
A nyolcvanas években Tanszékünk aktív közreműködésével, irányítása mellett országos célprogramok születtek és hajtódtak végre. Ilyenek:
A többtengelyes számítógépes vezérlésű marógépek ( azidőben embargós ) rendszerprogramjai, felépítése, vezérlése
Kifejlesztéséért, mely a BME, az NME az MTA SZTAKI, a SZIM és a VILATI közös munkája volt, a vezető team tagjai, köztük Dr. Horváth Mátyás tszv. e.tanár 1985-ben Állami Díjban részesültek.
Az OKKFT G/6 Gyártásautomatizálás célprogram ( 1987-88 ) melyben először került a robotalkalmazás, elsősorban a robotizált szerelés országos támogatású programba és amelyik a hazai robottechnikai kultúra fejlődésének jelentős lökést adott.Az OMFB 6-os tárcaprogram ( 1986-89) Robottechnikai kultúra fejlesztése részében, melynek Tanszékünk volt a témavezetője több felsőoktatási intézmény ( BME, NME, SZFI ), az MTA SZTAKI és a Csepeli Szerszámgépgyár együttműködésével precíziós robotizált szerelőrendszerek és a BME-n Közép-Európa első ultraprecíziós esztergáló cellája jöttek létre. Ez utóbbi több nemzetközi kutatási projekt ( pl. A MINOS INCO Copernicus projekt ) eszközhátterét biztosította.
A rendszerváltás után Tanszékünk kutatási tevékenysége még nemzetközibbé vált. Az 1999-ben folyó 12 kutatási projektből 4 INCO Copernicus. ( Ez különösen az 5 OTKA projektünkkel, azok financiális feltételeivel összevetve figyelemreméltó részarány.)
Hazai ipari partnereink problémáival kapcsolatos INCO Copernicus projektjeink:
Az Intelligens termék kézikönyv ( PROMAN ) projekt az EXCEL Csepel Szerszámgépgyártó Rt. részére fejlesztett ki módszereket, mesterséges intelligencia eszközöket intelligens termék (szerszámgép) kézikönyv készítésére.
A projektben a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszéke aktívan részt vett. Számos hazai cég sőt japán cégek jelezték érdeklődésüket.
A Fémek, polimerek és mûszaki kerámiák precíziós és ultraprecíziós forgácsolása INCO Copernicus projekt ( MINOS ) során a hazai ipari partner, Knorr Bremse Rt. számára surlódó elemek ultraprecíziós köszörülése témában születtek hasznosuló eredmények.
A témában a Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettan Tanszék is közreműködött.
A Lágy anyagok kezelése robottal ( HOMER ) INCO Copernicus projekt keretében a hazai ipari partner az IMAG Rt részére ( mely Európa egyik vezető jármű ülés gyártója volt) a poliuretán jármű üléshabok robotizált mozgatására született nemzetközileg is egyedülálló megoldás.
Az EU F5 keretprogram IST programjában koordinátorai voltunk egy multidiszciplináris projektnek.
A Felsőkar mozgássérültek robotizált fizioterápiás rehabilitációja (REHAROB) projekt ( 2000/01/01-2002/12/31) nemzetközi visszhangja is figyelemreméltó.
A projektben a BME Műszaki Mechanika Tanszéke aktívan közreműködik.
A GE Lighting Rt. részére lámpabúra présszerszámok gyártására és felújítására fejlesztettünk ki gyártástechnológiát.
Tanszékünk az u.n. gyors prototipus gyártási technológiák hazai elterjesztésében élen jár. ( 1997-ben volt ilyen tárgyú Copernicus u.n. demonstrációs projektünk is. )
Partnerünkkel a FABICAD Kft.-vel „Gyors prototipus-gyártó centrum létesítése Magyarországon” innovációnk 1999-ben elnyerte az Oktatási Minisztérium Innovációs Díját.
A kollégánk Dr. Somló János e.tanár tásszerzőségével íródott J. Somló, B.Lantos, P.T. Cat : Advanced Robot Control szakkönyv ( Akadémiai Kiadó, 1997, ISBN 963 05 7350 4 ) nemzetközileg is alapműnek számít.
TANSZÉKVEZETőK:
1951- Dr. Bíró Ferenc
1956- Dr. Lechner Egon
1957- Dr. Lettner Ferenc
1970- Dr. Kalászi István
1975- Dr. Horváth Mátyás
1999- Dr. Arz Gusztáv
2005- Dr. Mátyási Gyula
2013- Dr. Szalay Tibor
2023- Dr. Takács Márton