Dr. Mezgár István, az MTA-SZTAKI, majd a HUN-REN SZTAKI tudományos főmunkatársa, a BME Gyártástudomány és Technológia Tanszék docense 2024. május 19-én, életének 73. évében méltósággal viselt hosszú betegség után elhunyt.
Dr. Mezgár István gyászjelentés
Debrecenben született, 1951. október 18-án.
Szüleitől és nagybátyjától fontos útravalót kapott: édesapja jogászként, édesanyja, Krasznavölgyi Valéria ismert zongoraművészként táplálta Istvánba a tökéletességre, hibamentes munkavégzésre való törekevést.
A munka és feladat komolyanvétele, a tudomány iránti érdeklődése és tisztelete végig kísérte pályáját.
A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára nyert felvételt, és már egyetemi diákévei alatt is kitűnt képességeivel és szorgalmával. 2 díjazott TDK dolgozatával is elismerést szerzett diáktársai között, Népköztársasági Ösztöndíjat is nyert. Diplomatervét 1977-ben számítógépes vezérlés és programozás témában, háromportálos daru-irányításról írta, és ezzel a Gépipari Tudományos Egyesület országos diplomaterv-pályázatán első helyezést ért el.
1988-ban informatikából diplomázott, majd 5 évre rá IT majd humán erőforrás-menedzsmentben szerzett szakdiplomákat a BME különböző tanszékein. 1990-ben Gépészmérnöki doktori értekezését védte meg. A kandidátusi, majd a PhD fokozatot 1995-ben szerezte meg. 2005-ban habilitált.
Munkavégzését a széleskörű érdeklődése, valamint az jellemezte, hogy gyorsan tudott reagálni az tudományos kihívásokra. 1977-től a INTRANSZMAS ipari tervezőintézetben dolgozott szállítóberendezések fejlesztésén. 1979-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen kapott tudományos segédmunkatársai állást, ahol kísérletek számítógépes kiértékelését tervezte és programozta az akkori, korszerű PL/1 számítástechnikai környezetben.
A Gépipari Technológiai-tudományos Intézetben fejlesztő-csoportvezetőként az IKARUS gyár termék és technológiai fejlesztésében működött közre, az akkor csúcstechnológiának számító AUTOCAD tervezőrendszer gyári bevezettetésével.
1985-től az MTA SZTAKI Gépipari Főosztályán kapott kutatói állást. A CAD technikák ipari bevezetésével, a technológiamenedzsment és a terméktervezés számítógépes szoftver megoldásait vitte át cégek használatába. A mesterséges intelligencia és a szimuláció területein végzett alkalmazott, ipari kutatásokat.
Több alkalommal kapott vendégkutatói- egyetemi előadói ösztöndíjakat, meghívásokat. Hosszabb időt töltött az olaszországi Trentó Egyetemen (mesterséges intelligencia témában),
majd a Dél-Korea Seoul KIST intézetében a szimuláció és technológia-tervezés oktatása, közös, csoport-alapú kutatása terén. Rövidebb időre járt Új-Zélandon, a University of Waikato, Amerikában a Rensselaer Polytechnic Institute egyetemen, majd a Klagenfurti Egyetemen.
A SZTAKI CIM Kutatólaboratóriumában elnyert több tucat európai projekt megvalósításában működött közre, folyamatosan rangos publikációkat írt. 1995-ben, 1999-ben, 2004-ben és 2016-ban intézeti díjjal jutalmazták tevékenységét. A Gépipari Tudományos Egyesület is szakmai díjjal ismerte el munkásságát. Kutatási eredményeit több mint 160, különböző nyelvű folyóiratcikkben, előadásban és tanulmányban közölte. Több nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának volt tagja. Az EU- Keretprogramjaiban elismert, regisztrált szakértő volt.
Sokrétűen kapcsolódott a BME-hez. Alapítótagként szerepelt a korábbi Gépészeti Informatika Tanszéken, és éveken át aktívan dolgozott a Gépészkari Gyártástudomány és -technológia Tanszéken oktatóként, doktori témavezetőként.
Kutatói sokszínűségének illusztrálására csak felsoroljuk azokat a kurrens, high-tech területeket, amelyekben kimagasló kutatói, oktatói, szerkesztői feladatokat látott el: műszaki megbízhatóság, berendezések műszaki színvonalának komplex értékelése, modellezése, vizsgálat-kiértékelési technikák, megbízhatóság-analízis, kiber-fizikai rendszerek és modellek, felhő-alapú, kapcsolt gyártórendszerek informatikája, interoperabilitási kritériumok, biztonság és megbízhatóság ipari informatikai megoldásokban a mesterséges intelligencia kapcsolatában, és az etikai kérdések tudományos megközelítése az MI valamint VR, AR ipari rendszerekben való megjelenésével. A sort még folytathatnánk.
10 éves házassági évfordulójuk napján születtek meg ikreik. Veronika végzett diplomás gyógytornász, Botond a Bécsi Egyetemen negyedéves gépészhallgató. Felesége, Andrea hegedűművész, pedagógusi végzettsége és munkája mellett közgazdasági tanulmányokat is folytatott.
István szabadidejét a család mellett legszívesebben a judoval töltötte. Ebben igazi kikapcsolódásra és feltöltődésre talált.
Töretlen akarása, a betegség legyőzéséért tett komoly, napi szintű erőfeszítései, az orvosai által adott rehabilitációs feladatok többszörös túlteljesítése ellenére a betegség legyőzte.
Pista egész életére igaz, hogy „a jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam.”
Temetéséről most kaptunk értesítést: Istvánt a Farkasréti Temetőben június 10-én hétfőn 14:30 kor helyezzük örök nyugalomra. A gyászmise 2024. június 10-én 16 órakor kezdődik a Felsőkrisztinavárosi Keresztelő Szent János plébániatemplomban.